• мягкая мебель Днепропетровск
  • шкафы купе Днепропетровск
  • кухни Днепропетровск
  • Cikkek / Lemezkritikák

    Klausztrofónia - NuSkull ’zine

    2004. December 18. 13:09

    A Klausztrofónia több szempontból is érdekes lemez. Először is, nem lehet megmondani pontosan, milyen stílusú. És másodszorra sem. Viszont minden egyes meghallgatással egyre jobban fog tetszeni! Ezek a tényezők már önmagukban is érdemessé teszik a Watch My Dying nevű magyar zenekar legújabb művét, azonban még vár ránk pár meglepetés a lemez meghallgatása közben!

    Mondhatjuk, hogy ez a banda debütáló lemeze, azonban ez csak félig igaz, ugyanis már megjelent két EP-jük, Rendszerhiba címmel 2000-ben és Húsmágnes címmel 2002-ben. A zenekar stílusa eléggé behatárolhatatlan, érezhető rajtuk egy kis Meshuggah-hatás, azonban nem ez uralja a lemezt, hisz ugyanúgy megtalálható rajta deathos zúzás (Idomtalan), mint a lassú, lazítós nóták (Kék ég, zöld fű). Ha ezeket a számokat külün hallanánk, eszünkbe sem jutna, hogy ugyanaz a csapat írta!

    Az album egy rövid intróval kezdődik, a manapság oly divatos lihegés és zörgés után egyből elkezdődik a lemez az Idomtalan című számmal. Mikor ezt meghallottam, azt hittem, egy doom/death-metal lemezzel lesz dolgom, azonban rövidesen rájöttem, hogy tévedtem. A következő, Carbon című szám kicsit összezavart, hisz az egész számot uraló gitár mellett lassú, melankólikus dallamok is vannak. Külön pirospont az énekesnek, aki a hörgés mellett képes teljesen tisztán énekelni, úgy, hogy az még élvezhető is, és nem csap át az "idegesítő-próbálkozás" kategóriába, mint oly sok más csapatnál! Itt már sejtettem, hogy nem mindennapi lemezzel van dolgom.

    Az új lemez legjellemzőbb vonása a "megtervezett kiszámíthatatlanság". Mit jelent ez? Például: ki számít harmónikára egy metálalbumon? Pedig itt hallani fogod a Nullpont című számban, és ami e legmeglepőbb, hogy nagyon is oda fog passzolni! (Külön érdekesség, hogy Mario nyomja a harmónika-szólókat. Igen, a Lajcsis. :)) Ez a szám az egész album egyik leg-kereskedelmitévé-barátságosabb (éljen a magyar nyelv) száma, habár elvontságával a lemez lassabb témáihoz tartozik.

    Vagy például az egyébként zseniális ütemekkel és gitárral rendelkező címadó Klausztrofóniában ki várná, hogy két zúzás között elmebeteg módon felcsendüljön a "Süss fel nap" című kultikus magyar nóta nagyon is durva feldolgozása?

    Kiemelendő még a Gyúlékony csíra, aminek hallgatása közben minimum elmebetegnek érezzük magunkat. Egész egyszerűen a falat is szétvakarnánk, de akkor jön a nem várt, de odaillő zongora, és lenyugszunk, de csak fél percre, mert megint ellenszenves lesz a közeli fal, és már indulunk is.

    A hangzás az egész albumon rendben van, szokatlan magyar bandától ez a tisztaság! A baromi jól szóló gitár mellé villámgyors dobtémák dukálnak, a System Of A Downhoz hasonlítható ütemváltásokkal. Plusz mintha ez még nem lenne elég, mindez meg van fejelve egy adag effektel. A zongoráért, a harmónikáért mindenképpen jár még egy pluszpont a bandának, ez az ötlet igazán feldobja a lemezt.

    Dalszövegileg azért kap tőlem hármast, mert ezen a téren mintha csak a Deftones dalszövegeit akarnád megérteni: még olvasva is szinte lehetetlen. Összességében azonban nagyon is rendben van a lemez, minden egyes szám kell a helyére. Ilyen szempontból talán az új Slipknothoz tudnám hasonlítani, hisz komolyan mondom, hogy minden megtalálható ezen a lemezen.

    Igazából nem akarok többet beszélni a lemezről, ezt egyszerűen HALLANOD KELL! Ha a közejövőben egy lemezt szertnél venni magadnak, vagy másnak karácsony alkalmából, javaslom, mindenképpen ez legyen az! Hidd el, nem fogod megbánni

    Kapcsolódó linkek:
    NuSkull


    « vissza
    SZAVAZÁS
    Melyik a kedvenc dalod a Moebius lemezről?